Milyen a jó arányú törzs a Texánnál?
Texan pioneer auto-sexing, továbbiakban texán galambunk egyik legfontosabb értékmérője (eredetileg gazdasági fajta révén) a törzs! Formájával, méretével és pozíciójával teszi egyedivé a texánt. A törzs, mint testrész, a galamb megítélésénél 25 pontot ér a összesen 100 pontból.
Ha egy texán tenyésztőt megkérdezünk, milyennek kell lennie a texán törzsének, biztosan rávágja, hogy egy élére állított „hasáb” amely a talajjal 40°-os szöget zár be. Még talán azt is tudja, hogy a törzs szélessége nagyobb, mint a magassága (derékmagasság), valamint a hossza annyira legyen hosszú, hogy oldalnézetben ne tűnjön négyzetnek a test. Ez nagyjából valóban így van, a standard azonban pontosan leírja a törzs méreteit a tenyésztők segítsége, és a fajta egysége érdekében. A pontos méretek: szélesség 14 cm, magasság 11,5 cm hosszúsága: 18,25 cm. A felsorolt paraméterek szerint ez a test nem egy hasáb, hanem egy élére állított téglatest.
2015-ben, az abonyi Texán Klubnap alkalmával Kun Józsi bácsi, akkori szakelőadónk tartott szakmai előadást, ami során szóba került a törzs arányainak megállapítása. Azaz meddig rövid a törzs és mikortól mondjuk már hosszúnak. Természetesen a galambdúcban, vagy a bírálat során senki nem szaladgál tolómérővel, egyébként a galamb sem fog addig várni ameddig lemérjük, ezért a szemünkre kell hagyatkozni. Józsi bácsi elmondta, hogy a méretek ugyan szerepelnek a méretezett oldalnézeti ideálrajzon, de Ő le is mérte, és megállapította, hogy a törzs hossza másfélszerese a magasságának. Számszerűsítve, a magasság 2/3 a hossz 3/3 (vagy 1 egész). Tehát az arányok egyszerű szemrevételezéssel megállapíthatóak az ábra szerint, ha a texán törzsébe beleképzelünk hat darab ugyanakkora négyzetet, akkor a magasság 2 négyzetnyi, a hossz 3 négyzetnyi. Én magam azóta is így állapítom meg a törzs arányait, úgy a tenyésztés, mint a bírálat során.A témához szorosan kapcsolódik, hogy a tökéletes téglatest forma érdekében a tenyésztés során fordítsunk figyelmet a párhuzamos mell-hát vonal, a feszes fenéktollazat, valamint a széles, előre domborodó mell elérésére. A mell formájánál azonban ne essünk át a ló másik oldalára, kerüljük az extrém arányokat, a hegyes szögletes mell sem kívánatos ráadásul ez a mellforma hozza magával az elől behorpadt nyakat is!
Bíró István
Törzsarány a teljesség igényével:
A novemberi szaklapban megjelent „Milyen a jó arányú törzs a texánnál” cikkem kézbevétele után telefonon felhívott Balogh Pista barátom. A cikket elolvasva észrevette, hogy a texán törzs hosszát, ami 18,25 cm ugyan helyesen adtam meg, ez a mell és faroktő közötti távolság (ábra piros nyíl), viszont az arány megállapítását segítő négyzeteket a mell vonalától a láb vonaláig rajzoltam (ábra kék nyíl).
A megállapítás pontos, a törzs hossza a melltől a lábak vonaláig „csak”16,25 cm. Ez a hossz nem pontosan felel meg a törzs arány számításához felrajzolt négyzeteknek, mint ahogy a méretezett rajzon szereplő 18,25 cm távolság sem.
Mivel a törzs mélysége, vagy derékmagasság 11,5 cm, ennek a másfélszerese 17,25 cm (ábra zöld nyíl) lenne az általam számolt arányokkal a pontos méret. Tehát, ha a törzs mélysége a 2/3, akkor a hossza pontosan a melltől mérve a láb vonala és a faroktő közé esik!
A cikkemben ezt a hosszadalmas magyarázatot elkerülendő, valamint mivel a láb vonala megbízható kiindulási pont ezért számomra a törzsarány számításának ez egyszerűbb módja.
A négyzetek oldalai között olyan kicsi a különbség, (igaz így ezek már téglalapok lettek)hogy az nem befolyásolja a törzs arányainak ilyen módon történő megállapítását.
Bíró István
